Vége a kerítéshez rohangálásnak, a nyáladzásnak a nyakba, ahogy a kliens lehajol a földre, kölönböző tárgyak megcsócsálásának, különös tekintettel és alapossággal az újság- és reklámpapírpkra...
Lehet, hogy kevésbé kéne beleélnem magam a dolgokba...
...
Szeretlek Kara!!!

Pálma-vasárnap. Bonyolult.

bezruch światło
się zatrzymało
między dwoma brudnymi
szybami oknami
i na rogu gryzie
mały świetlik
wytrymale

Közlekedés

A lehetőségek száma végtelen. Krakkó éghajlata, önkormányzata és úthálózatainak infrastruktúrája egyaránt lehetővé teszi a változatos közlekedést a városban.
Lehet közlekedni például gyalog. Mindenkinek ajánlom. Egészséges, egész napra garantálja a jó közérzetet, bővelkedik a látnivalókban. Kiválóan alkalmas eszköz például a szép lányok hazakísérésére.
Görkorcsolya. Kevésbé ajánlott, mivel a legtöbb utca macskaköves vagy járólapos. Bár a Błonia mellett egész jó, mert az aszfaltos. Meg a főutakon. Csak az extrém sportok kedvelőinek.
Bicikli. Gyors, olcsó, alkalmasint életveszélyes, de mindig romantikus megjelenést biztosít (a menetszél fújja az ember haját meg szoknyáját), főleg a már említett kockaköveken zötyögve.
Autóbusz. Én nem használom, mert a lengyel autósok katasztrofálisak, még fiatal vagyok ehhez. De biztos jó. Najó, éjszaka néha használom. Egyébként sok buszt látni, mert sokféle vonal van, és nem azért, mert sűrűn járnak, senki ne ijedjen meg. Az éjszakai a 600-astól van számozva, és mindig oldott a légkör.
Villamos. A legjobb. Kötött pályán és kötött, nagyjából betartott menetrenddel a legmegbízhatóbb. Kellemes utazóközönség, ismerkedési lehetőség, jó hangulat. És mivel a lengyelek szeretik a kicsinyítő képzőt, előfordulhatnak a következő mondatok: 'Te is a nyolcaskával jársz a suliba?' vagy 'Elnézést, elment már a tizenkilenceske?' vagy 'Nem tudja véletlenül, a hatoska vagy a ketteske megy Bronowice felé?'. (De ezt a buszra nem használják, ezért a 'A százhetvenhármaska megáll a Nemzeti múzeumnál?' mondat bár nyelvtanilag jó, értelme nincs.)
Figyelem! A villamos és az autóbusz előre meghatározott útvonalon jár, csak a kijelölt megállóhelyeken áll meg, egy esettől eltekintve a Óváros területén kívül, és csak kezelt jeggyel vagy érvényes bérlettel vehető igénybe. A diákjegyet csak az érvényes lengyel diákigazolvánnyal rendelkezők használhatják indokoltan (ha jól emlékszem, mással, mint pl. nemzetközi diák, nem). A jegyek hátoldalán négy nyelven (lengyel, orosz, német, angol) van feltüntetve, hogy felszállás esetén azonnal érvényesíteni kell, különben a biztonságiőrökből ellenőrré átképzett szekrények csúnyán leszállítanak. (Egyébként jegy vásárolható a megállókban és villamosokon elhelyezett automatákból, a vezetőtől, minden újságosnál és trafikban.)

De ha olyan okosak vagyunk, akkor miért beszélünk butaságokat?
Ha jót akarunk, akkor miért csinálunk rosszat?
Ha szeretjük egymást, akkor miért rúgunk egymásba?
Miért hazudunk magunknak?
És ha már a kérdéseknél tartunk: MIÉRT IGEN ÉS MIÉRT NEM?

Nos, feleim, az élet mindig tartogat néhány izgalmas kérdést, amit feltehetünk magunknak, amíg várjuk, hogy a Nyolcaska beforduljon a sarkon.

Vannak, akik fizetés nélkül távoznak a Vendéglőből...

Vasárnap, 9. március

Felébredtünk. Az idő szépnek ígérkezett. A zsázsának egészen retek íze volt. Mivel szép volt az idő és kellemes a madárcsicsergés, elmentünk hát szavazni: Hófehérke, a Hét Törpe, meg Én. A szavazás igazán meghatóra sikeredett. Lágy zene szólt, az alkalmazottak kedvesek voltak, egészen elérzékenyültem, amikor bedobtam a borítékba tett lepecsételt borítékot. A tér közben megtelt turistákkal. Meg utcazenészekkel. Meg külföldiekkel. Meg virágárusokkal. Meg mindenkivel. Kijött a tévé. A gyerekek népviseletben felvonultak. Eszembe jutott az a mese, amikor Micimackó és Füles elindultak megkeresni a Bar Mlecznyt a Grodzkán.

Serce

Krakkó, ez a csodaszép város tele van lengyelekkel, ám arányuk a tavasz közeledtével egyre csökken. Az iskola ablakából jól látható, amint újabb turistabuszok érkeznek a Wawel alá (ez a helyi vár), és kultúraéhes turisták tucatjait köpik ki az utcakőre. A legolcsóbb kajládákban hosszabbodnak a sorok, és az utcákat ellepik a tanácstalan útikönyvek, amelyek gyógyszertárat, múzeumot, főteret, szobrot, templomot, parkot, várat, sörözőt, képeslapboltot, éttermet, postát, meg még sok érdekes és ritka dolgot keresnek. Pl. egy magyar-szlovák koprodukciós szappantartót is, zsázsával.

Valóságsó

Tegnap délután egy zacskó zsázsa költözött a házba. A szervezők vizes vattába rakták őket. A kérdés, ki fog először teljesen kifejlődni? A nyertest a lakók elsőként eszik meg! Így nézett ki a szappantartó este.