Blogok - amiket egymásnak írunk

Ma végigolvastam a blogom eddigi bejegyzéseit. Eredetileg azoknak szántam, akiket érdekel, mi történik velem Krakkóban. Nem sokkal később konstatáltam, hogy Anyámon és Micimackón kívül senki sem olvassa. (így persze kritika is kevesebb volt, de ugye a blog nem műalkotás, hogy folyton véleményezni kelljen) Aztán később egy-két embernek megadtam a címet, és részesülhettem abban a meglepetésben, hogy vannak, akik hűségesen olvassák marhaságaimat. Amikor hazajöttem, a blog ilyentéren értelmét vesztette, de tovább írtam, talán annak a pár embernek, akiktől eddig is messze estem, talán magamnak, nem tudom.
Ugyancsak ma elolvastam Hét Törpe blogját is. Nem tudom, kik olvasták még rajtam kívül, és milyen érzés volt, hogy a blog valójában egy Kerekperecevő lánynak szól. Szép bók. A század stílusos bókja. Úriember ez a Hét Törpe, akárhol bányázik. Az ő blogja ott állt meg, ahol kellett, nem számol be a poszt-történésekről, nem keres alternatív témákat. Tisztelem a továbblépés képességéért. Ha hihetünk az emlékeiknek, szép nagy mosolyt karcoltunk egymás arcába.

Nem tudom, nem kellene most nekem is megállnom. Érzem, hogy paradigmaváltás következik, azzal nyugtatom magam, hogy a változás pozitív lesz. Végülis nő vagyok: arra mindig ráfér egy jó fodrász, ha tanácstalan.

Bebábozódunk

bebábozódunk
kicsire összekuporodunk
meghúzzuk magunk
valami csendes helyen
csak mi ketten
bebábozódunk
a türelem szálaiból fonjuk
puha szürkés burkunk
semmi sem sértheti fel
semmi sem törheti el
bebábozódunk
te meg én mi ketten
bebábozódunk hirtelen

Főzőcske

Nem áll messze szívemtől (és gyomromtól) a finom falat, sőt, nem restellem magam elkészíteni. Így született meg tegnap este Gusztáv főkukta segítségével a kivilekvár. 8 szem puha kiviből készült, két bögre cukor, kevés citromlé, méz, fahéjrúd hozzáadásával. Nagyon finom édes lett, abszoludt siker. Egy baja van: almára emlékeztet az illata, és ízre sincs semmi köze a kivihez. Kellemetlen. De legalább jó :)

Beköltözős buli

Az előzetes hírekkel megegyezően tartunk beköltözős bulit, mégpedig
ápr. 4-ről 5-re virradólag,
kis lakásunkban. A menüt a háziasszony állítja össze, előre jelzett igények figyelembevételével, a jó hangulatról a házigazda humorbombái gondoskodnak ;). (de bármilyen étel-ital-zene felajánlásokat szívesen fogadunk)
Ittalvási lehetőség van, polifoammal és hálózsákkal rendelkezők előnyben.
Mindenkit sok szeretettel várunk! :)

(Aki tudja, hogy tutira jön, az dobjon egy mailt vagy smst, aki nem, az csak állítson be, mindenképp örülünk majd neki :))

Szomszédok

Elszoktam a klasszikus szomszédságtól. Mátyásföld Cityben (világváros) kevés interakció volt: a néni tőlünk jobbra minden este igen hangosan szólongatta a macskáját, és ha az teljesen süket lett volna, akkor is meghallja, hogy vacsoraidő coming; a bácsi szemben idénygyümivel dobálta a kutyánkat; Keresztapámék két sarokkal feljebb - és én olyan rendes voltam, hogy mindig mindenkinek köszöntem az utcában... oszt ennyi.
Itt a következőkkel találkoztunk:
1. egy néni, akiről Gusztáv váltig állította, hogy bácsi (de sztem néninek kellett annak lenni, mindenesetre hiába köszöntünk neki mind a hárman, nem válaszolt),
2. szembeszomszéd bácsi, aki a kérdésre, hogy hol van a szelektív hulladékgyűjtő, azt mondta, hogy talán a panelok között,
3. szembeszomszéd néni, aki a folyósón is igen buzgón porszívózgat, feltehetőleg a 2. pontban foglaltakkal szoros kapcsolatban áll,
4. néni balra, akinek olyan kopogós cipője van, hogy addig hallod, amíg le nem veszi,
5. valami északi származású nő, aki az elmúlt egy hétben reggel 8-9-10 körül a teraszon egy szál pongyolában fogyasztotta el a reggeli italát, egy ízben egy garbópulcsis férfi társaságban reggelizett hasonló outfitben,
6. (minden bizonnyal) Csaba és Kriszta a harmadikról, akiktől (feltehetőleg) próbáltuk lopni a netet,
7. néni, aki nem tudott semmit a kóddal nyíló bejárati ajtókról,
+1. a tesóm ma egy helyes ( nem feltétlen foglalja magában a jó nő tulajdonságait) lánnyal utazott a liftben,
x. feljelentős néni - tesóm állítja, hogy minden házban van ilyen, én még nem láttam, de feltétlenül fel kell keresni egyszer és beszámolni neki a lakásunkban sikerrel működő "Marihunasok Klub"-járól, valamint megkérdezni, nem ismer-e valakit, aki ért a lepárlógépekhez, meg amúgy is: melyik mostanában a legolcsóbb gyümölcs a piacon?

Kb. ezek vannak eddig, a vadabbakkal még nem hozott össze a jószerencse, ami késik, nem múlik :)

Porcicák

Minden háztartás elengedhetetlen eleme a porcica. Kedves, puha jószág, kicsit maszatos, de oda se neki. Sarokban, ágy alatt tanyázik, a legkisebb fuvallat is ki tudja mozdítani nyugodtságából, harcias urgándozással felel a megbontott szélcsendre. Lassan, komótosan fejlődik ki, nem zavar közben senkit. Észrevétlnsége segít neki nagyobbra és nagyobbra hízni az alkalmas helyen.
Na, ilyen porcica nálunk nincs.
A mieink aprók, sokan és mindenütt vannak, belepik az egész szobát, nem csak a sarkokat, minden teret. Erősen nehezíti az együttélést, hogy nem tartják be a területi szabályokat. A sarok, az ajtó mögötti hely, szekrény alatt - az oké. De hogy a tánctér kellős közepén találjak meg néhány vállalkozó szellemű felfedezőt - azt már nem. Nagyon kis rosszaságok. Nagy állatbarát vagyok, nem szívesen vetek véget a mókának, de minden nap felsöpöri-felmosni, az nálam nem játszik. Itt az idő, hogy az öszöndíjamból félretegyek egy porszívóra.
A riport a Gólyavár alulájában készült.

Elköltöztünk

Igen, így történt :)
És nagyon élvezzük! :)
Még kell végeznem némi felmérést a szomszédok körében hegedű-ügyben, és teljes lesz a harmónia.
Najó, internet is kellene. Merthogy nem azért tűntem el megint, mert nincs kedvem írni, hanem mert nem tudom folyamatosan lopni a szomszéd netét. A könytvtárba pedig eddig csak egyszer volt időm elmenni. Most itthon vagyok, kiélhetem a függőségemet. Meg a tévéfüggőséget is. Ja, és lomtalanítás ezerrel.
Meg viszek el néhány verset fordítani. Mint kiderült, igény van, kedvem is, a szlavisztikások újságjában fognak megjelenni (feltéve, ha sikerül addig lektort találnom).
Egyéb nagyobb újdonság talán nincs, sok apróság, mint mindig.
Majd szervezünk beköltözős-partit, addig is bárkit szívesen látunk :)