Nádas Péter: Egy antik... folytatás

Szóval csak azt akartam írni, amihez végülis nem jutottam el, hogy az ember élete abból áll, hogy megismeri azokat a dolgokat, amikkel nem akar foglalkozni, és kiszűri azt a keveset, amivel igen. Majdnemhogy felesleges dolgokkal töltjük fiatalságunk nagyrészét. Persze az ilyentérű műveltség nagyon hasznos, ha társalkodunk másokkal, kortárs festőket összevethetünk reneszánszbeliekkel, politikusok tetteit vagy régészeti felfedezéseket vitatunk meg, és még sok mást. De amikor magunkról, érzelmeinkről, világképünkről beszélünk, akkor hasznát vesszük ezeknek? Egy pillanatra nem hittem el, hogy minden mindennel összefügg, pedig: a világképünket pontosan meghatározzák az ismereteink, akár szeretjük őket, akár nem. Akkor Nádas is hatással van rám, de ebbe még belegondolni is szörnyű.