Van ám úgy, hogy az ember lánya nem kisírja, kiüvölti,
kiugrálja, kifutja, itd. a bánatát, hanem kisüti. Igen-igen, nekiáll reggel, és
addig süt, amíg el nem fogynak a hozzávalók a konyhaszekrényből. Lehetőleg
olyan receptet vesz elő, amit egy kicsit pepecs elkészíteni, de gyorsan megvan és a sok
mosogatnivaló sem probléma, hiszen mosogatás közben el lehet kántálni a
legszebb és legszomorúbb slágereket.
Nos, ilyen esetben az ember lánya fél bögre lágy/olvasztott vajat
egy bögre cukorral felver. (Nagyon bánatos verzió: a kristálycukrot és a hideg (!) vajat kézi habverővel keveri csomó- és szemcsementesre. Művészet!) Mehet rá egy tojás,
egy citrom reszelt héja és leve. Megint kavar rajta. Száraz hozzávalók
következnek: másfél bögre liszt, fél teáskanál só, egy-egy csapott teáskanál
szódabikarbóna és őrölt rozmaring - szépen elkeveri. Olyan állagú masszát kap,
mint a fasírt: se nem folyik, se nem kemény. Csapott nagykanálnyi adagokat
szakít, gombóccá formálja azokat és
porcukorban megforgatja. (Nagyon bánatos verzió: csapott kiskanálnyi adagok. Sose fogy el a massza.)
Tisztes távolban elhelyezi őket a sütőpapíros tepsiben (pl. egy 36x27 centis
tepsiben 4x4 darabot) és 180 fokon 9-10 percig süti. Azért nem süti tovább,
mert akkor kiszárad. A gombócokból a sütés leple alatt gusztán repedezett
korongok lesznek. Rácson hűti ki és csak hűlten mozdítja el a kekszeket a
sütőpapírról, de onnan főleg a szájába rakja őket.
Miben rejlik ennek a receptnek a variabilitása?
Cukor: lehet barna vagy fehér-barna keverten. (Megérzés, hogy mézzel nem sikerülne, valószínűleg túl lágy lenne a tészta. A többi meg drágaság, és szomorúságban egészségre gondolni!? Az már nem szomorúság! )
Tojás: vagy amatörizmus, vagy bénaság, de joghurttal nagyon kemény lett, nem helyettesíthető.
Liszt: keverve búza és kukorica vagy az egész mennyiség
egyharmada (fél csésze) kókuszreszelék.
Citrom héja-leve: lehet narancs héja-leve.
Fűszer: ha nem rozmaring, a citromoshoz adható egy csapott teáskanálnyi
valíliaaroma, a narancsoshoz egy csapott teáskanálnyi fahéj, szegfűszeg vagy
kardamon. Vagy azok a karácsonyi fűszerkeverékek, amik alapjáraton szomorúságfokozók - telitalálat.
Biztos működne az is, ha vaj egy része mogyoróolaj lenne,
vagy a kókusz helyett durvára vágott mandula kerülne a száraz közé, vagy.... de akkor az
már egy nagyonnagyonnagyon szomorú délelőttöt jelentene.
Eredeti
recept innen.
Brak komentarzy:
Prześlij komentarz