niedziela, 9 lutego 2014

Csapottan, kisütve

Van ám úgy, hogy az ember lánya nem kisírja, kiüvölti, kiugrálja, kifutja, itd. a bánatát, hanem kisüti. Igen-igen, nekiáll reggel, és addig süt, amíg el nem fogynak a hozzávalók a konyhaszekrényből. Lehetőleg olyan receptet vesz elő, amit egy kicsit pepecs elkészíteni, de gyorsan megvan és a sok mosogatnivaló sem probléma, hiszen mosogatás közben el lehet kántálni a legszebb és legszomorúbb slágereket.
Nos, ilyen esetben az ember lánya fél bögre lágy/olvasztott vajat egy bögre cukorral felver. (Nagyon bánatos verzió: a kristálycukrot és a hideg (!) vajat kézi habverővel keveri csomó- és szemcsementesre. Művészet!) Mehet rá egy tojás, egy citrom reszelt héja és leve. Megint kavar rajta. Száraz hozzávalók következnek: másfél bögre liszt, fél teáskanál só, egy-egy csapott teáskanál szódabikarbóna és őrölt rozmaring - szépen elkeveri. Olyan állagú masszát kap, mint a fasírt: se nem folyik, se nem kemény. Csapott nagykanálnyi adagokat szakít, gombóccá formálja azokat és porcukorban megforgatja. (Nagyon bánatos verzió: csapott kiskanálnyi adagok. Sose fogy el a massza.) Tisztes távolban elhelyezi őket a sütőpapíros tepsiben (pl. egy 36x27 centis tepsiben 4x4 darabot) és 180 fokon 9-10 percig süti. Azért nem süti tovább, mert akkor kiszárad. A gombócokból a sütés leple alatt gusztán repedezett korongok lesznek. Rácson hűti ki és csak hűlten mozdítja el a kekszeket a sütőpapírról, de onnan főleg a szájába rakja őket.
Miben rejlik ennek a receptnek a variabilitása?
Cukor: lehet barna vagy fehér-barna keverten. (Megérzés, hogy mézzel nem sikerülne, valószínűleg túl lágy lenne a tészta. A többi meg drágaság, és szomorúságban egészségre gondolni!? Az már nem szomorúság! )
Tojás: vagy amatörizmus, vagy bénaság, de joghurttal nagyon kemény lett, nem helyettesíthető.
Liszt: keverve búza és kukorica vagy az egész mennyiség egyharmada (fél csésze) kókuszreszelék.
Citrom héja-leve: lehet narancs héja-leve.
Fűszer: ha nem rozmaring, a citromoshoz adható egy csapott teáskanálnyi valíliaaroma, a narancsoshoz egy csapott teáskanálnyi fahéj, szegfűszeg vagy kardamon. Vagy azok a karácsonyi fűszerkeverékek, amik alapjáraton szomorúságfokozók - telitalálat.
Biztos működne az is, ha vaj egy része mogyoróolaj lenne, vagy a kókusz helyett durvára vágott mandula kerülne a száraz közé, vagy....  de akkor az már egy nagyonnagyonnagyon szomorú délelőttöt jelentene.
Eredeti recept innen.

Brak komentarzy: