Ma került sor a tegnap elhalasztott vizsgákra. Az elsők nem sikerültek rosszul (írás és olvasott szövegértés), még a következő (hallott szövegértés) is egész tűrhető lett. Az utána következő feladatlapoknál (grammatika és szókincs) elszabadult a pokol: Péterke ügyesen mellém csempészte magát, és feltette, hogy minden szót a lehető legfeltűnőbben fog lemásolni rólam. Ránk szólt a könyvtáros néni, nem is egyszer, végül megkérdezte tőlem, hogy elveheti-e a lapom. Kész voltam, elvette. Lementem megkeresni az utsó vizsgám papírjait. Megtaláltam a bácsival együtt, de olyan fáradt voltam, hogy azt sem tudtam, mi a nyelvtani nemem. Kizárt, hogy egy jó válaszom is legyen.
Hát így volt.
Subskrybuj:
Komentarze do posta (Atom)
Brak komentarzy:
Prześlij komentarz