Augusztus, hőség, Duna-part

a lét
ma vendégmarasztalóbb
talán
a fény
tisztább mint szokott
izgatott szívdobogás
ez a boldog csillogás
a hullámokon

nő a fű
a halottak haja
anyaméhben a gyermek
gyönyörű
mozdulatlanba
merevedtünk bele
mi ketten
pedig ez lehetetlen

De hát nincs lehetetlen!

nincs állóvíz
csak a vásári lovak
fröccsentett-műanyagba
vont patájának
csillogása emlékeid
rezgő folyótükrében

Butaság.