Két hét -

Tudósítónk a legprofibb vízszintesből jelentkezik. Az ágy remek kilátást biztosít, és kitűnően fel lehet vágni a 12 fokos gerincferdüléssel, mert net van, rohangálás meg nincs.
Szóval három hét szenvedés után végül elmentem (vittek) orvoshoz. Ha tudnék, írnék orvosi műszavakat, de nem mondtak semmit, csak hogy feküdjek, meg itt van gyóccer, szedjem, itt van spay, fújjam, azt' lesz valami.
Felmerültek ilyen összeesküvés elméletek a hátfájás geneziséről, mint pl. a földön fekvés (két hónapja alszunk a földön, node miért csak nekem fáj?), nem öltözöm fel rendesen, és megfáztam (még nagyanyám is büszke lenne a bundabugyiaimra!), és hogy calcium túladagolásom van (igen!).
Nemcsak azért nem jó így, mert rossz (fáj), és mert süt kint a nap, és a legjobb pótcselekvés a szolid kapirgálás lenne az udvaron, hanem mert hanyatt fekve nehéz olvasni, hamar elfárad az ember keze, még ha egy olyan kis könnyed olvasmányt is tart a kezében, mint a jövő heti műsorújság (ami teljesen érdektelen, egyrészt, másrészt a tv lent, az ágy fent). Idő mint a tenger, a tennivalókkal meg Dunát lehetne rekeszteni, így hát azt láttam a leghasznosabbnak, ha összepárosítom a zoknikat. (hahaha, csak vicceltem, ilyen szép időben zoknit párosítani??)