Tegnap este Éd'sapám megkérdezte, nincs-e kedvünk Janisz bácsi (az ő jó haverja) születésnapi buliján ír steppet táncolni. Mondtam, hát hogyne lenne! Egy óra telefonálgatás után sikerült ötből kettő lelkeset találni, még fél óra kutakodás után volt gyakorlózeném meg cipőm, másnap délutánra úgy-ahogy begyakoroltam a táncokat, csináltam sorrendet. (Közben kisütöttem százhúsz muffint.)
Utoljára decemberben táncolt együtt a csapat. Hogy mikor voltam próbán, annak idejét sem tudom.
Ezek után nem várt és nagyon jó sikerünk volt, szinte mindenki gratulált, megdicsértek, nagyon tetszett nekik, amit csináltunk!
Vali, ne haragudj, hogy nem szóltunk előtte, de szorított az idő! Viszont nagyon büszke lehetsz ránk (és magadra is), hogy ennyi hónap kihagyás és lazsálás után ilyen remekül összehoztunk egy fellépést, ráadásul 24 órán belül!
Dórának, Zsófinak és Ivánnak millió köszönet a lelkes részvételért!!
(Halkan tegyük hozzá: nem lennék boldogtalan, ha minden héten minimum ennyi fellépésem lenne!)
Subskrybuj:
Komentarze do posta (Atom)
Brak komentarzy:
Prześlij komentarz