czwartek, 23 lipca 2009

Hétvége 2., egyben utolsó és befejező rész

Bogyófürtösön valami csúnyán kiverhette a biztosítékot, mert nem volt jégkocka a hűtőben. A többi tömény pedig nem túl bizalomgerjesztően úszkált az üvegekben. Ilyen hozzáállás mellett kénytelen voltam egy jól irányzott csuklómozdulattal kizökkenteni a csapos alsó állkapcsát a megszokott helyzetéből. A falu határában egy lovarda működött. Jó kis helynek tűnt, amíg a csikó nagyságú kutyák és közöttünk el nem fogyott stílusos fakerítés. Uccu neki a határnak, ki merre lát. Marek elvtárs a patakba ugrott és békalencsének álcázta magát. Micimackó felcsimpaszkodott egy törpefenyőre, és úgy tett, mintha félig érett toboz lenne, a hatás kedvéért még gyantádzott is egy kicsit. Részemről magamba zuhantam, a gödör felett meg már hiába ugattak a kutyák. Hamarosan megunták minket és visszakocogtak főhadiszállásukra. Marek elvtárs szabályellenesnek nyilvánította az esetet, és feljelentést fontolgatott.
Jólbefürdős volt az utolsó állomás, egy karcsapás erejéig én is bemerészkedtem a vízbe. Marek elvtárssal már a velős kenyérre gyúrtunk, amit a méltán híres Mozgólépcsős kiskocsmában lehetett jó pénzért beszerezni. Innen hazafelé fordítottuk a menést, teljesen eseménytelen-pilledős vonatúttal koronázva meg a napot.
Itthon mindenki nagyon örült nekem, de Anyukám közölte, hogy a fekete zokni viselését lázadásnak veszi.

Brak komentarzy: