sobota, 11 lipca 2009
Séta
Ma elvittem a röfögő borjút legelni a mezőre. Igazi élmény volt: a mező közepén elengedtem, és nem szaladt el, nem evett meg senkit. Persze, ha megjelent volna valami, ami érdekesebb, mint én, akkor azt már a jószándék sem szedi ki a szájából. De nem. Úgy sétáltunk, mintha okos eb lenne, ilyen még soha nem történt velem.
Subskrybuj:
Komentarze do posta (Atom)
Brak komentarzy:
Prześlij komentarz